A leghálásabb reggeli a zabpehely kása.
Tudják ezt már az amerikaiak régóta. Szerintem néhányan nálunk is tudták, csak magyar családi mozi kevesebb készült sajnos – népnevelő céllal-, mindenesetre a zabpehely jó választás óránként ébredő egyévesek mellett élő, kissé energiahiányos anyukáknak is. Szeretjük. Mindenki. A 17 éves és a 7 éves is. Titka nincs, úgy jó, ahogy van. Meg ahogy sikerül éppen.
Mivel mostanában nálam a diótej a nyerő, ezt is azzal főzöm:
Megvallom, soha nem mértem meg miből mennyit teszek, de nagyjából ennyi lehet:
2-3 dl diótej (a diótej előtt csak simán vízzel tettem fel)
10 szem mazsola
1 evőkanál kókuszreszelék
10-15 dkg zabpehely
1 kk puffasztott amarant (ha nagyon trendi akarsz lenni, de elhagyható)
1 csipetnyi Anyaenergia 🙂 (ez a legfontosabb, jusson eszedbe!)
A tejet felforralom a mazsolával és a kókuszreszelékkel aztán beleszórom a zabpelyhet és az amarantot. Így is hagyom forrni, keverek rajta néhányat, aztán lezárom a tüzet és hagyom fedő alatt negyed órát. Közben szépeket gondolok, vagy igyekszem mosolyogni…legalább 🙂 Szórók rá éppen aktuálisan kapható gyümölcsöt, keverek bele lekvárt, vagy belenyomkodok egy banánt. Két év felett csorgatok rá fahéjas mézet.
Azért mégis van egy titok, ami megkönnyíti a napodat:
Dupla mennyiséget készítek és a reggelizés után megmaradt részt bekeverem olvasztott vajjal, xilittel, fahéjjal és kivajazott kis tűzálló tálba simítom, aztán aranybarnára sütöm. Meg kell várni, hogy kicsit kihűljön, de aztán szeletelhető és tízórainak vagy uzsonnának jól esik majd egy kis gyümölccsel.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: